Bejegyzés

Vannak szép és jó dolgok az életben. Na, meg vicces is… Felrémlett, hogy egy influencer ezért a 2 mondatért mennyi lájkot kapna, ami vicces, mert ugye ezzel nem “mondottam” semmit sem, viszont az irandókám témája.

Honnan is jutott ez most az eszembe? Véget ért egy -az időjárás ellenére is-nagyon szép hétvégém és visszazökkentem a már évtizedek óta kísértő “utálom a vasárnap estéket” hangulatába. Meg kellett volna állítanom az időt, vagy lelassítani, de ilyet nem tudok…
Belepörgettem magamat a szokásos hétköznapokba, amiknek egyenlőre -és még jó ideig-  kézzelfogható eredménye nem lesz. Azt leszámítva, hogy a folyamatos bizonytalanságérzet a jövőt illetően egyre csak növekszik. Én pedig egyre borúsabban és kilátástalanabbnak érzem a kis mikrokozmoszomat mintha egy köpönyege lenne magam köré tekerve, ami csak szorosabb és szorosabb lesz. Ahogy belegondoltam ebbe az egész folyamatba és az aurám kezdett fekete örvénnyé fakulni, megint eszembe jutott, hogy ott vannak a szép és jó dolgok friss élményként. Miért hagyom magamat befolyásolni az egómnak, meg a már rutinból lereagált reakcióknak, berögződéseknek, amik tapasztalhatóan nem vezettek eddig sem sehova. Továbbá, a jól kidolgozott kis terveim is zsákutcába futottak.

Tehát, akkor még egyszer. Nekem és mindenkinek, aki nem érzi toppon magát valami miatt, megemlítem ismét. Vannak jó és szép dolgok is az életben, de ha erőt vesz az ember lányán/ fián az örökös aggódás, azzal csak saját magát és közvetlen környezetét mérgezi.

Jó tanács? Mindenki szűrje le magának, amit akar. Számomra a megoldás, ha türelmesebb leszek, és nem aggódok olyan dolgokon, amik nem rajtam múlnak. Csak ennyi, de ezt is meg kell tanulni.

Engedd el

Kép: Pinterest

 

Összegezve az elmúlt negyedévet sok minden történt velem és nem. 🙂 Ez így kicsit mókásan hangzik, de elindult számos folyamat és még nem mindegyik fejeződött be. Sőt, leginkább azt mondhatnám, hogy ami befejeződött, az sem fejeződött be. 🙂 Minden folyamatban van még, és így is lesz majd jó ideig, csak részeiben történtek lezárások.

Azért is jó, hogy elkezdtem erről írni, mert ahogy gépelem ezeket a sorokat, úgy elevenedik fel a szóban forgó 3 hónap a már-már elfeledett -most aprónak tűnő- történésekkel, amik akkor nem voltak azok, és igazából most sem, mert azokra építkezem.
Ez idő alatt körvonalazódtak az elképzeléseim úgy, hogy közben csak azt tettem, amit tenni szerettem volna. Erre a napokban jöttem rá, és ezzel együtt arra is, hogy mennyire türelmetlen vagyok… Igen, türelmetlen… Hihetetlen volt számomra, mert azt gondoltam, hogy ezt a hibát már sikerült kiküszöbölnöm. Ezek szerint még ezen (is) dolgozhatok. 🙂

Az út, amire felléptem és jelenleg bukdácsolgatok rajta hosszú lesz, de már nem fordulok vissza. Akik szeretnek, támogatnak az elképzeléseimben ahogyan tudnak, amit ezúton meg is köszönök nekik! ♥

Az új hobbym -a kis “élő” terráriumommal való foglalkozás- által a természet is még beljebb lopódzott a szobába és a lelkembe egyaránt.
Kicsit jobban megismertem a mohákat, és megtudtam róluk, hogy tisztítják a levegőt, és még fürdőszoba kilépőt is készítenek belőle, a burkolóelemeket nem is említve…
Az üveg közé zárt növényeken kívül került cserépbe is pozsgás, valamint megtudtam, hogy a kövirózsának van egy fajtája, ami úgy néz ki, mintha pókhálós lenne… 😉

Összefoglalásul azt mondanám, ha elég türelmesek vagyunk és hallgatunk az ösztöneinkre, egyrészt szebbé tehetjük az életünket másrészt merem hinni, hogy a céljainkat is elérhetjük.

pozsgás mini növény

Kép: Ez a kis pozsgásom egy 3,5 cm magas “cserépben” dédelgethető, amit egy kis kupakba tettem. 🙂