Összegezve az elmúlt negyedévet sok minden történt velem és nem. 🙂 Ez így kicsit mókásan hangzik, de elindult számos folyamat és még nem mindegyik fejeződött be. Sőt, leginkább azt mondhatnám, hogy ami befejeződött, az sem fejeződött be. 🙂 Minden folyamatban van még, és így is lesz majd jó ideig, csak részeiben történtek lezárások.
Azért is jó, hogy elkezdtem erről írni, mert ahogy gépelem ezeket a sorokat, úgy elevenedik fel a szóban forgó 3 hónap a már-már elfeledett -most aprónak tűnő- történésekkel, amik akkor nem voltak azok, és igazából most sem, mert azokra építkezem.
Ez idő alatt körvonalazódtak az elképzeléseim úgy, hogy közben csak azt tettem, amit tenni szerettem volna. Erre a napokban jöttem rá, és ezzel együtt arra is, hogy mennyire türelmetlen vagyok… Igen, türelmetlen… Hihetetlen volt számomra, mert azt gondoltam, hogy ezt a hibát már sikerült kiküszöbölnöm. Ezek szerint még ezen (is) dolgozhatok. 🙂
Az út, amire felléptem és jelenleg bukdácsolgatok rajta hosszú lesz, de már nem fordulok vissza. Akik szeretnek, támogatnak az elképzeléseimben ahogyan tudnak, amit ezúton meg is köszönök nekik! ♥
Az új hobbym -a kis „élő” terráriumommal való foglalkozás- által a természet is még beljebb lopódzott a szobába és a lelkembe egyaránt.
Kicsit jobban megismertem a mohákat, és megtudtam róluk, hogy tisztítják a levegőt, és még fürdőszoba kilépőt is készítenek belőle, a burkolóelemeket nem is említve…
Az üveg közé zárt növényeken kívül került cserépbe is pozsgás, valamint megtudtam, hogy a kövirózsának van egy fajtája, ami úgy néz ki, mintha pókhálós lenne… 😉
Összefoglalásul azt mondanám, ha elég türelmesek vagyunk és hallgatunk az ösztöneinkre, egyrészt szebbé tehetjük az életünket másrészt merem hinni, hogy a céljainkat is elérhetjük.
Kép: Ez a kis pozsgásom egy 3,5 cm magas „cserépben” dédelgethető, amit egy kis kupakba tettem. 🙂
💗