Kiesett a kezemből a távirányító, s újraindult a program. Bár a műsor nagyjából ugyanaz, de valahogy más filmek peregnek. Kellet az a kikapcs, hogy észhez térítsen.
Ha nem teszünk magunk a kikapcsolódásrunkról, az egészségünk majd tesz. Ha szerencsénk van, úgy, hogy csak figyelmeztet. Nem kellene megvárni, mikor már elég volt és túl sok. És ezt csak mi érezhetjük, ne várjunk senkitől se megerősítést.

Most más dolgom sincs, mint új dolgokat találni, s tovább boncolgatni, mi miért romlott el ennyire. Mennyi az én felelősségem, s mennyi amit csak úgy nekem adtak. Vagy egyszerűen nem foglalkozni az ilyenekkel soha többé a jövőben. 🙂
Tovább kell keresgetni a szép és érdemes dolgokat, melyek örömet okoznak. Lehet, ez lesz a legnehezebb, megtalálni a jót ebben az életben. Viszont a jó hír, hogy nem kell az örökkévalóságig tervezni. Mindenben van valami jó és felszabadító. 🙂

Első lépésként sikerült az alvásban bepótolni a lemaradásomat. Ma sikerült is 12 órát összehoznom, igaz nem egyszerre, de kezdetnek egész jó. 🙂 A másik nagy változás az egész étrendemet érinti, ugyanis sómentes diétát írtak elő. Továbbá hanyagolni a koffein és a dohányzás örömeit.
Szóval nincs chips vacsira, meg ropi, lefekvés előtt cola, meg ilyenek. Viszont nem okoz gondot, hogy reggelire csak egy üres vajas kenyeret egyek, csak az, hogy muszáj valamit ennem a gyógyszerek miatt, de végülis betartható.

A másik leküdzendő dolog számomra a sorozatos idegeskedés minden sz@r miatt. Igazából megmagyarázni sem tudom, miért aggódok annyit, akkor is ha tisztában vagyok vele, hogy semmi értelme sincs. Ennek szinte állíandó kontroll alatt kell állnia a közeljövőben és szép lassan beépíteni a tudatomba, hogy semmi felett sem érdemes. Márcsak azért sem, mert most bebizonyosodott a sok mérgező (irigy) személynek nem volt igaza az egészségemmel kapcsolatban sem. Közük nem volt hozzá, de mindenféle betegséget, allergiát rám akartak dobni. Elég volt egyet tüsszentenem, és már tudni vélték, hogy allergiás vagyok (én is, nemcsak ők). Nos, hát, éltem eddig úgy ahogy éltem, de tökéletes lett a labor leletem is, és egyéb vizsgálatok is. S csokoládét ezután is annyit ehetek, amennyit akarok, ha akarok egyáltalán. 🙂 Még mindig nem sikerült felfognom, hogy miért okoz valakinek örömet más baja, de úgy tűnik ez nem is az én dolgom.

Elöttünk a nyár, a szabadság! Élvezzük ki a napfényes napokat, az esőt, a fagyit, a csöves kukoricát és a megérdemelt pihenést! Kellemes nyári napokat kívánok! 🙂

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tíz + 6 =