Bejegyzések

,

Indulás előtt

Néha tényleg kell önuralom, ha beletaposnak a lelkünkbe valamivel, hogy ne sértődötten reagáljunk vissza. Mivel az nem rólunk szól, hanem arról, aki elkövette. Így teljesen felesleges beleállni. Másrészt, mivel valakit nem küldök el melegebb éghajlatra, attól még nem biztos, hogy nem azt kívánom neki magamban. 🙂

Szeretnék majd egy asztrológiai online tanfolyamra beiratkozni márciusban, meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok addig. Február közepén lesz majd egy eligazítás azzal kapcsolatban, gondolom, majd akkor megtudom a részleteket. Igazából szeretek tanulni, és már elég régóta kacérkodom a gondolattal. Ráadásul itt is az alkalom rá. Hogy meg tudja találni az ember, ami érdekli! 🙂 Vagy kérdezhetném azt is, nem a tanfolyam talált rám? 😉

A hétvégén rendeltem egy Tarot kártyát, és bosszant, hogy péntek óta feldolgozás alatt van a megrendelésem. Nem is értem az okát, ha a kiválasztott könyvesboltban megvan a pakli, akkor az utcáról besétálva is megvehetném. Ha pedig a központban van, akkor nem tudják, hogy pl. szerdánként hoznak új árut, vagy teszem azt havonta egyszer? Még körülbelüli átvételi időt sem látok. De nem akarok nagyon bosszankodni rajta, mert úgy is én vagyok a hibás. Mindig én vagyok, mintha nekem nem lenne jogom bosszankodni bármi miatt is. Nem hibáztatom a Julikát érte, mert nem biztos, hogy tőle függ, de attól még én is kifejezhetem az elégedetlenségemet.

Ettől eltekintve nagyjából minden okés, vagy már megszoktam, hogy nem az. 🙂 Igazából az észosztó kis buta majmok zavarnak kicsit, akik azt sem tudják, hogy hülyeséget beszélnek, de kinevetnek és téged néznek hülyének. Nemsokára találkozhatom velük. 🙂 Megyek dolgozni. Lassan eljutok addig, hogy az ottlévők 99 %-ának inkább nem mondok semmit, mert félreértik. De hát nem egyszerű ez sem, ha emberekkel foglalkozik valaki. Mégcsak nem is a lelkükkel, de valójában mégis.

Apropó, az én lelkem… Most olvastam el a tegnap reggel küldött angyal üzenetemet. Mit mondjak eléggé betalált. Kalcit ásványt javasol viselni vagy a kezünkben tartani, hogy ráhangolódjunk az energiájára és enyhülést hozzon, hogy az elménk lecsendesedjen. Ezt kellett volna tennem, és időt szánni a szívem gyógyítására. Talán még utólag is jól jöhet ez. 🙂
Ezzel a kis virágos utca részlettel kívánok mindenkinek csodás napot! 🙂

szép napot!
pexels.com
/0 Hozzászólások/by

Stresszkezelés

Attól tartok, hogy eddig nem jól kezeltem a stresszt az életemben, és túl sokat is stresszeltem, hozzáteszem, hiába. Olyan dolgok miatt is felhúztam magamat, amikre nincs is hatásom, vagy csak éppen beleálltam olyan dolgokba, amikbe nem kellett volna. Megpróbálom ezeket a jövőben minimálisra csökkenteni, mert már belátom, hogy túlzásba vittem. Nem lehet mindig mindent úgy csinálni, hogy az mindenkinek (nekem is) megfeleljen.

Azt hiszem, a túlagyalás az első dolog, amit jobb lesz, ha mellőzök. Semmi értelme az egésznek, csak magamat hergelem, ráadásul időigényes olyan dolgokkal foglalkozni, amik értelmetlenek. Valójában ez is egy megfelelési kényszer, hogy jól csináljak mindent, mert gondolatban végigjátszok egy lehetséges forgatókönyvet, ami lehet, hogy az első gondolatnál már elbukik. Hoppsz, tényleg semmi értelme. 🙂

A másik értelmetlen dolog, olyan helyzeteken aggódni, amire nincs is hatásom, tőlem függetlenül vagy megtörténnek vagy nem. Általában mások döntései ezek, szűkebb vagy tágabb környezetünkben. Az ilyenekkel foglalkozni sem kellene, nemhogy aggódni rajta. 🙂

A sorban a harmadik, a mit szólnak mások… Néhány dologra eddig is azt mondtam, hogy nem érdekel mások véleménye, de bővíteni kellene ezt a sort. Semmi nem érdemel annyi energiát. Mit számít most xy véleménye, ha 1 év múlva emlékezni sem fog rá. Sokszor mi magunk képzelünk a dolgokba olyanokat, amik nincsenek is ott. Lehet, hogy épp akire tekintettel akarunk lenni bizonyos döntés meghozatalában, nem is érdekli az illetőt a mit döntünk, teljesen hidegen hagyja. Még egy felesleges aggódási pont.

Ha az előzőeket figyelmen kívül hagyjuk, felszabadul egy csomó energia és bőven ráérünk a saját dolgainkat szponzorálni. 🙂 Arra összpontosítani, hogy a saját boldogságunknak mi az, ami jót tesz. Nemcsak a stressztől szabadulhatunk így meg, hanem saját magunkkal is jót tehetünk. 🙂 Milyen egyszerűen hangzik, de megvalósítani mégsem annyira egyszerű. Sok belénk rögzült felesleges aggodalom. Mennyivel könnyebb lenne nélküle! Próbáljuk meg! 🙂

Kép: Pexels

/0 Hozzászólások/by

Nehéz az emberekkel élni, mivelhogy olyan nehéz hallgatni

A fenti mondat Nietzsche tollából származik, amit az Im-igyen szóla Zarathustra című könyvében írt. Ezek a szavak már az olvasásától velem vannak, mert többször is elkísért az életemben. Már megint igaza van Nietzschenek. 🙂
Annyira benne van minden ebben az egyetlen mondatban, mert valóban nehéz az emberekkel élni. De miért is kell hallgatni? Lássuk csak…

Vannak azok az emberek, akiknek nem érdemes semmit sem mondani, mert minden amit mondasz, felhasználható ellened. A nárcisztikusok pedig fel is fogják használni. Miután ezt már jól megtanultam, az élet megint okítani akart, csak akkor még nem sejtettem ezt…

Hallgatni kell akkor is, ha nem értik az emberek az iróniát. A saját gondolataikat, érzéseiket a te szádba adják, pedig eszedben sem volt ilyet mondani, de gondolni sem. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de ha már ezredszer nyomják beléd, hogy neked most rossz, és mosolyogj, az már kivágja nálam a biztosítékot. Nálam hozzá tartozik, hogy nem vagyok az a kis mosolygós, de ettől még nem vagyok magam alatt. S nem kérem senkitől azt sem, hogy naponta 4-5 alkalommal szép napot kívánjak. Nekem ez már sok, és a telefomonra küldött gif-eket már meg sem nyitom. Nem, ezekből nem kérek, tartsanak bunkónak.

Egyre kevesebb ember van körülöttem, akihez érdemes szólni. Felszínes kapcsolatok, nevetgélés lényegtelen dolgokon, egymás ugratása. Ezek mind szebbé teszik a napot, igaz. Mégis vannak olyanok, akik egy semminek tűnő mondatodra hiéna módjára csapnak le. Az ilyen szituációkat kerülendő, jópár emberre már bevezettem a nárcikra kötelezendően alkalmazandó „no contact” technikát. Soha nem gondoltam, hogy ezt ki fogom terjeszteni. Munkahelyen pedig nem tudom kerülni az embereket.

Nehéz hallgatni, mert úgy látszik, mi emberek generáljuk a gondolatrendőrséget saját magunknak. Mások jobban tudják, mit miért csinálunk, gondolunk. Talán mindenkinek a saját dolgával kellene foglalkoznia, s ha valakinek örömet akar szerezni, azt elfogadja olyannak, amilyen.

szabadon
Kép: Brooke Cagle- unsplash

/0 Hozzászólások/by

Engedd el a berögződéseid!

Vannak szép és jó dolgok az életben. Na, meg vicces is… Felrémlett, hogy egy influencer ezért a 2 mondatért mennyi lájkot kapna, ami vicces, mert ugye ezzel nem „mondottam” semmit sem, viszont az irandókám témája.

Honnan is jutott ez most az eszembe? Véget ért egy -az időjárás ellenére is-nagyon szép hétvégém és visszazökkentem a már évtizedek óta kísértő „utálom a vasárnap estéket” hangulatába. Meg kellett volna állítanom az időt, vagy lelassítani, de ilyet nem tudok…
Belepörgettem magamat a szokásos hétköznapokba, amiknek egyenlőre -és még jó ideig-  kézzelfogható eredménye nem lesz. Azt leszámítva, hogy a folyamatos bizonytalanságérzet a jövőt illetően egyre csak növekszik. Én pedig egyre borúsabban és kilátástalanabbnak érzem a kis mikrokozmoszomat mintha egy köpönyege lenne magam köré tekerve, ami csak szorosabb és szorosabb lesz. Ahogy belegondoltam ebbe az egész folyamatba és az aurám kezdett fekete örvénnyé fakulni, megint eszembe jutott, hogy ott vannak a szép és jó dolgok friss élményként. Miért hagyom magamat befolyásolni az egómnak, meg a már rutinból lereagált reakcióknak, berögződéseknek, amik tapasztalhatóan nem vezettek eddig sem sehova. Továbbá, a jól kidolgozott kis terveim is zsákutcába futottak.

Tehát, akkor még egyszer. Nekem és mindenkinek, aki nem érzi toppon magát valami miatt, megemlítem ismét. Vannak jó és szép dolgok is az életben, de ha erőt vesz az ember lányán/ fián az örökös aggódás, azzal csak saját magát és közvetlen környezetét mérgezi.

Jó tanács? Mindenki szűrje le magának, amit akar. Számomra a megoldás, ha türelmesebb leszek, és nem aggódok olyan dolgokon, amik nem rajtam múlnak. Csak ennyi, de ezt is meg kell tanulni.

Engedd el

Kép: Pinterest

 

/7 hozzászólás/by

Az elmúlt negyedév összefoglalása

Összegezve az elmúlt negyedévet sok minden történt velem és nem. 🙂 Ez így kicsit mókásan hangzik, de elindult számos folyamat és még nem mindegyik fejeződött be. Sőt, leginkább azt mondhatnám, hogy ami befejeződött, az sem fejeződött be. 🙂 Minden folyamatban van még, és így is lesz majd jó ideig, csak részeiben történtek lezárások.

Azért is jó, hogy elkezdtem erről írni, mert ahogy gépelem ezeket a sorokat, úgy elevenedik fel a szóban forgó 3 hónap a már-már elfeledett -most aprónak tűnő- történésekkel, amik akkor nem voltak azok, és igazából most sem, mert azokra építkezem.
Ez idő alatt körvonalazódtak az elképzeléseim úgy, hogy közben csak azt tettem, amit tenni szerettem volna. Erre a napokban jöttem rá, és ezzel együtt arra is, hogy mennyire türelmetlen vagyok… Igen, türelmetlen… Hihetetlen volt számomra, mert azt gondoltam, hogy ezt a hibát már sikerült kiküszöbölnöm. Ezek szerint még ezen (is) dolgozhatok. 🙂

Az út, amire felléptem és jelenleg bukdácsolgatok rajta hosszú lesz, de már nem fordulok vissza. Akik szeretnek, támogatnak az elképzeléseimben ahogyan tudnak, amit ezúton meg is köszönök nekik! ♥

Az új hobbym -a kis „élő” terráriumommal való foglalkozás- által a természet is még beljebb lopódzott a szobába és a lelkembe egyaránt.
Kicsit jobban megismertem a mohákat, és megtudtam róluk, hogy tisztítják a levegőt, és még fürdőszoba kilépőt is készítenek belőle, a burkolóelemeket nem is említve…
Az üveg közé zárt növényeken kívül került cserépbe is pozsgás, valamint megtudtam, hogy a kövirózsának van egy fajtája, ami úgy néz ki, mintha pókhálós lenne… 😉

Összefoglalásul azt mondanám, ha elég türelmesek vagyunk és hallgatunk az ösztöneinkre, egyrészt szebbé tehetjük az életünket másrészt merem hinni, hogy a céljainkat is elérhetjük.

pozsgás mini növény

Kép: Ez a kis pozsgásom egy 3,5 cm magas „cserépben” dédelgethető, amit egy kis kupakba tettem. 🙂

/1 Hozzászólás/by