Mostmár biztos vagyok benne, hogy az őseim nem forró éghajlatról származnak. 🙂 Jól esik a besötétített szoba, mintha itt nagyobb biztonságban lennék. Vagy hűvös éjszaki tájról való vagyok, vagy vámpír. 😀
Kb csak létezem, iszok mindenfélét a paradicsomlétől kezdve a teáig mindent, amit találok. Az emberekből elég volt mára is, de csütörtök lévén kezdek már nyűgös lenni én is. Sokkal jobban érzem magamat egyedül.
Vettem a kínaiban ebédet, hiányzott már a főtt étel, közben pedig megnéztem a mostani kedvenc sorozatom – Mayans M.C.- egy részét. Teljesen kikapcsol, mert merőben más világ, mint ez. Nem vágyódom abba az életbe sem, de merőben eltér az ittenitől, mint ami itt van. Néha elég ennyi is. A filmes világban vonz ez a törvénytelen szabadság, a „nebaszakodj velem, mert következményei lesznek” fíling. Majd a 35-40 perc elteltével visszatérek a saját világomba, a bennem lévő agressziót a képernyőn hagyva.
A tikkasztó hétköznapokat valahogy túl kell élni, ha már másra nem futja a lelki erőből. Lenne mit csinálnom, de most úgy érzem, nem megy. Nem szeretem tologatni a dolgaimat, de van, hogy pihentetni kell őket. Egyenlőre készülnek a pontos tervek a fejemben, amiket priorizálni kell, mert az elkövetkezendő 5 évem már teli van. 😀 Aztán majd meglátjuk mit szólnak hozzá az angyalkáim.
Addig is marad a punnyadós este még mára, egyet kell már csak aludni a várva várt péntekig. Aztán még ébren kibírni 8 órát és jöhet az ereszd el a hajamat hétvége. 😀 Mondjuk ez utóbbi azért nem igaz, de jól hangzik. 😀 Most nem lesz túl népszerű, amit írok, de várom már a nyár végét. 😀 Ez van. 🙂
